A 2026-os magyarországi kormányváltás után jelentős átrendeződés indult a magyar külpolitikában. A Tisza Párt új kormánya több ponton szakít elődje, a Fidesz 16 éves külpolitikai irányvonalával, különösen a Kínához fűződő szoros együttműködés terén. Ez a változás Japán számára is fontos, hiszen Tokió az elmúlt években egyre kritikusabban figyelte Budapest Pekingbarát lépéseit. A kínai kapcsolatok visszafogása új lehetőségeket nyithat a magyar–japán együttműködésben.
A magyar–japán kapcsolatok alakulását az elmúlt években jelentősen befolyásolta Magyarország külpolitikai orientációja. A 2010 és 2024 közötti időszakban a Fidesz-kormány látványosan közeledett Kínához, és az Európai Unión belül a leginkább Pekingbarát országok egyikévé vált. Ez a politika több konkrét lépésben is megmutatkozott. A legjelentősebb ezek közül a Budapest–Belgrád vasútvonal építésevolt, amelyet döntően kínai hitelből finanszíroztak, a szerződés részleteit pedig tíz évre titkosították. A projekt kivitelezését kínai állami vállalatok kapták, a pénzügyi kockázat nagy része pedig a magyar félre hárult, miközben a beruházás megtérülése erősen
kérdésesnek tűnik.
A kínai jelenlét más területeken is erősödött. Magyarország több városában –Debrecenben, Gödön, Iváncsán és más településeken – kínai tulajdonú akkumulátorgyárak épültek, amelyek jelentős környezetterheléssel és vízigénnyel jártak. Ezek a beruházások komoly lakossági tiltakozást váltottak ki, és országos vitát generáltak. A Fudan Egyetem budapesti kampuszának terve szintén nagy visszhangot keltett: a projekt kínai hitelből valósult volna meg, kínai kivitelezőkkel, és a magyar felsőoktatási intézményeket megkerülve. A társadalmi ellenállás miatt a kormány elvetette az egyetem tervét. A magyar–kínai együttműködés egyik legvitatottabb eleme az volt, amikor Magyarország engedélyezte, hogy kínai rendőrök magyar rendőrökkel közösenjárőrözzenek Budapesten. Ez az Európai Unióban példátlan lépés volt, és komoly nemzetközi kritikát váltott ki. Emellett Magyarország rendszeresen blokkolta az EU
Kínát bíráló nyilatkozatait, és több alkalommal is látványosan közeledett Pekinghez, ami Tokióban is aggodalmat keltett. Japán az elmúlt években egyre rosszallóbban figyelte Magyarország kínai orientációját. Amikor Abe Shinzō miniszterelnök 2018-ban európai körútra indult, a japán diplomáciában felmerült annak lehetősége, hogy a Visegrádi Négyek közül Magyarországot kihagyják a programból. Bár végül mégis sor került a találkozóra Orbán Viktorral, a japán sajtó akkor is hangsúlyozta: Tokió nem nézi jó szemmelBudapest túlzott közeledését Kínához.
A 2026-os magyarországi választások után azonban új helyzet állt elő. A Tisza Párt kormánya több területen is felülvizsgálatot indított, különösen a Kínával kötött, titkosított szerződések ügyében. A kormányzati kommunikáció szerint átláthatóbb, EUkompatibilis és kiegyensúlyozottabb külpolitikát kívánnak folytatni, ami a gyakorlatban Kína szerepének csökkenését jelenti. A Budapest–Belgrád vasút számláinak kifizetését is feltételekhez kötik, és vizsgálják, hogy a beruházás milyen pénzügyi terheket ró Magyarországra. A kínai akkumulátorgyárak engedélyezését szintén újraértékelik, különös tekintettel a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontokra.
A kínai befolyás visszaszorítása Japán számára kedvező fejlemény. Tokió számára Kína stratégiai rivális, ezért minden olyan európai partner fontos, amely kiegyensúlyozott, átlátható és kiszámítható külpolitikát folytat. Magyarország most ebbe az irányba mozdul el, ami új lehetőségeket nyithat a kétoldalú együttműködésben. A jövőben több területen is erősödhet a magyar–japán kapcsolat. A technológiai és innovációs együttműködés különösen ígéretes, hiszen Japán a robotika, a mesterséges intelligencia, a precíziós gyártás és az egészségügyi technológiák terén világelső. Magyarország számára ezek stratégiai ágazatok, ahol a japán befektetések és tudástranszfer komoly előrelépést jelenthet.
Az autóipari együttműködés szintén bővülhet. A japán autógyártók – különösen a Suzuki és a Toyota – régóta jelen vannak Magyarországon, és az elektromos, illetve hibrid járművek fejlesztése újabb beruházásokat hozhat. A védelmi együttműködés is erősödhet, mivel Japán 2023 óta új védelmi doktrínát követ, és a kiberbiztonság, a dróntechnológia valamint a logisztikai együttműködés terén Magyarország NATOtagként fontos partner lehet.
A kulturális és oktatási kapcsolatok hagyományosan jók, de tovább bővülhetnek ösztöndíjprogramokkal, japán nyelvi képzésekkel, múzeumi együttműködésekkel és kulturális csereprogramokkal. A turizmus is új lendületet kaphat, különösen akkor, ha a Budapest–Tokió közvetlen repülőjárat elindul.
Inter Japán Magazin
